türelmetlenség

A türelemetlenség rossz tulajdonság. Ezt anélkül is tudom, hogy valaki egy nap háromszor olvassa a fejemre. Nem csupán tudom, de érzem is. Például akkor, amikor a nyamvadt ikeás bútor cipelhetetlen húsz kilós dobozát próbálom felszenvedni a harmadikra (hiszen várni arra biztosan nem fogok, hogy ebben valaki segítsen). A dolog igazáról további magyarázat nélkül győzöm meg magam, miközben dühből össze is rakom az új szerzeményt. A türelmetlenség rossz tulajdonság, bár én az évek alatt megtanultam vele együtt élni, egyes esetekben még hálásnak is lenni érte.

A türelemetlenség hajszolt bele annak idején abba, hogy a lehető leghamarabb nemcsak befejezzem az egyetemet, de mindjárt hármat is egyszerre. A türelmetlenség volt az, ami arra késztetett 25 évesen, hogy befejezzek egy számomra akkor oly fontos kapcsolatot, és a türelmetlenség volt az is, ami mindig előrébb lökött munkahelyi helyzetekben. A türelmetlenség tehát rossz, de egyes élethelyzetek az évek során meggyőztek arról, hogy némiképp szükséges is.

Ma először azonban végigfutott az agyamon a gondolat, hogy lehet, hogy a türelemetlenség mégis csak több negatívumot hoz az életembe, mint előnyt. Ott van mindjárt a súlyosbító körülmény, hogy esetemben a türelmetlenség hihetetlen makacssággal is társul. Nem elég, hogy ha valamit akarok, azt rögtönmindjártmostazonnal szeretném, de ráadásul még sokszor arról is meg vagyok győződve, hogy az élet a kívánt dolog nélkül nem ér fabatkát sem. A makacsság mellett persze duplán számít, hogy a fokozott igazságérzetemnek köszönhetően még abban is biztos vagyok, hogy ha amit most rögtön kitartóan akarok, abban a dologban igazam van, akkor nem tudok belőle engedni.

A probléma csak ott kezdődik, hogy a fentiekből semmilyen pozitív tulajdonság nem következik. Az egyetlen dolog, ami mindennek egyenesági következménye, az ismét csak a hiszti. Hisztizni pedig nem szeretek, mert okos, intelligens, autonóm, erős és méltóságteljes a tökéletes nők nem hisztiznek.

És ezt most már csak el kellene hinni. Okosan, intelligensen, autonóm módon és erősen.

Makacsul és türelmetlenül.