Ha összeadom az elmúlt pár nap alvással töltött óráinak a számát, akkor egy ijesztően alacsony szám jön ki. Mondom ezt úgy, hogy éppen megint véletlenül éjjel fél kettő van, és én megint véletlenül nem alszom. Helyette inkább videókat nézegetek a youtube-on, mert rájöttem, hogy a minap valakinek nem tudtam rendesen elmagyarázni, hogy mi az a britpop. A nagy kutakodás eredménye persze nem a zenetörténeti elmélyülés lett, hanem a masszív nosztalgiázás, amit ezennel mindenkivel meg is osztok, hogy ne csak én hallgassam itt egyedül éjjel mármajdnemkettőkor a Suede-et a világ értelméről elmélkedni.
Emlékszik erre még valaki rajtam kívül?